Hogy élhetünk aggodalmak nélkül?

Sokszor tudjuk, hogy ok nélkül félünk, aggodalmaskodunk, szorongunk, mégsem tudunk változtatni a dolgon. Cikkünkben Fórizs László tanár, műfordító ad útmutatót a harchoz...

Fórizs László

Minden aggodalmunk hátterében az áll, hogy attól tartunk, nem szerzünk meg valamit magunknak, illetve ha mégis a birtokunkba került, attól félünk, hogy elveszítjük. A buddhista tanok szerint a boldogság „csak” a vágyaink leküzdésétől függ.

„Aki azon munkálkodik, hogy másokat boldoggá tegyen, nem ér rá a saját önös szükségleteivel foglalkozni.”*

Ki mint vet,...

Fórizs László remek példája annak, hogy nem csak szerzetesként, illetve a világtól elvonulva lehet a keleti tanítások szerint élni. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára háromgyermekes, dolgozó családapaként járja a lelki és szellemi utat. Az a fajta ember, akin rögtön láthatjuk, hogy nem görcsöl és nem aggodalmaskodik feleslegesen, ehelyett végtelen nyugalom, szeretet és derű árad belőle. – Alapfélelmei mindenkinek vannak, az ember aggódik a gyerekei, vagy a munkahelye miatt, de én úgy gondolom, hogy mindig előre kell tekinteni. A szorongást a bizonytalanság szüli, ezen nem lehet változtatni. – Ha van is valamilyen átmeneti problémám, bízom abban, hogy végül én nyerek, hiszen hosszú távon mindig a befektetett munka hoz eredményt. Az ember csak akkor tud aratni, ha vetett, ha pedig korábban nem tette meg azt, amit kellett volna, akkor akár fél, akár nem, nem lesz mit learatnia. Nem a félelem a lényeg, hanem az, hogy mit vet, vagyis mit tesz az életben. Ha az ember elveti azt, amit kell, bízhat abban, hogy két­-három mag ki fog kelni, és így joga van reménykedni az aratásban.

„Ha aggodalmakkal kerülünk szembe, nem szabad duzzogó ábrázattal járni-kelni, hogy az egész világ lássa bajunkat. Gondjainkat csak olyasvalakivel osszuk meg, aki tud segíteni.”*

Megmérgezett mindennapok

A baj az, hogy a legtöbben nem csak akkor aggódunk, amikor problémánk van, hanem akkor is, amikor minden simán megy, mert félünk attól, hogy rosszra fordul a sorunk, s ezzel aztán megmérgezzük a mindennapjainkat. – Ha az ember felismeri a létezés mélyén rejlő összefüggéseket, minden leegyszerűsödik, és megszűnnek a felesleges negatív érzések. A buddhizmus azt tanítja, hogy a létezés valójában átmeneti, nincs olyan eleme, összetevője, ami ne múlna el. A születés és a pusztulás is törvényszerű. Rá kell ébrednünk arra, hogy semmi sem örök.

– Amíg az ember fél attól, hogy elveszíthet valamit, addig a fájdalom, a nyugtalanság és a feszültség folyamatosan jelen lesz az életében. Ám egy furcsa fordulattal ki lehet kerülni ebből a szenvedésből: csak el kell fogadni, hogy semmi sem tartós, és semmi iránt sem szabad túlzott ragaszkodást táplálni. Aki ezt nem teszi meg, arra ítéli magát, hogy az árral szemben ússzon, és az élete során folyamatos, esélytelen ütközeteket vívjon. Ha nincs bennünk nyugalom, újra és újra ugyanazokkal a problémákkal fogunk szembesülni.

„A boldog élet titka, hogy megtegyük, amit a jelen pillanatban kell. Nem szabad a múlt és a jövő miatt aggódnunk, egyetlen olyan pillanata van az időnek, amely felett ellenőrzést gyakorolhatunk: a jelen. Nincs okunk aggódni, ha megtanulunk alkalmazkodni mindennapi életünk körülményeihez.”*

A helyes úton

− Ha megnézzük azokat az országokat, ahol elterjedt a buddhizmus, kiderül, hogy mindenhol nagy hangsúlyt kap a meditáció. Olyan technikákat fejlesztettek ki, amikkel el lehet érni a megnyugvást. Ha valakinek van ideje, az ezeket a relaxációs technikákat is gyakorolhatja, de én azt gondolom, nem ezen múlik a dolog. A meditáció csak egy szó, ami mögött sok minden megbújhat, jelentheti az étkezést, a gondolkodást, a családot és a sportot is, ám a lényeg, hogy befelé fordítson, és a helyes, erényekkel teli úton tartson.

„A modern világ egyik legnagyobb betegsége a túlzott aktivitás. Rengeteg felesleges cselekvés kíséri életünket. Az emberi idegrendszer nem bírja el a mai tempót, idő kérdése, mikor adja fel a harcot. A természet soha nem rohan, nekünk sem lenne szabad.”*

Puskás Péter
Az emberi kapcsolatok és a sport

– Nekem is vannak gondjaim, félelmeim, főleg a jövőm miatt, pláne, ha arra gondolok, milyen depressziós évet éltünk meg tavaly, amikor a korábbi esztendőkhöz képest mindenki meghúzta magát – mondta Puskás Péter színész a Miként éljünk Félelem és aggodalom nélkül című könyv bemutatóján. – Ebben a helyzetben szerintem különösen fontos a közösségi élet azzal az öt-tíz emberrel, akikre számíthatunk. Érdemes ebbe fektetni, mert visszajön, amit belerakunk. Emellett engem a sport kapcsol ki és tölt fel. Az agyamnak az a része, amelyik egész nap pörög, mozgás közben tökéletesen kitisztul. Ha tehetem, mindennap eljárok úszni, én ezzel a módszerrel csökkentem az aggodalmakat.

Szabó Csilla

* Az idézetek a Miként éljünk Félelem és aggodalom nélkül című könyvből származnak, mely enyhülést ígér a rohanó XXI. században.

A cikk eredetije a Blikk Nők című kiadványban jelent meg.